Szarvasvadász

A film cím, kontra blogbejegyzés címet nem hagyhattam ki, de ne izguljatok, az alábbi bejegyzésben semmi drámai nem lesz, ellenben az 1978-as film igencsak bővelkedik drámában, melyben a Vietnámba készülő katonák életét mutatja be. 

Az agancsoktól rosszul vagyok bármilyen formában. Ha egy otthonban élő állatok csontja díszelegnek legszívesebben kifordulnék onnan, a kitömöttek még rosszabbak, tudom, tudom, a vadászat hasznos... Nem kell álszenteskedni, mert én is húst eszem és azok is élő állatok, igaz nem ettem húst nyolc évig, de ma már igen. Nem is a hússal van a bajom, hanem magával a ténnyel, hogy csontok vannak a falon. Nem akarok ítélkezni, tudom, hogy kinek a pap, kinek a papné. Nekem inkább a pap! 

Még a tavalyi évben slágernek számító műszarvasfejek a falon téma sem ragadott meg, addig idén nagyon tetszenek a kis szarvasok, őzek az asztali dekoráció részeként. 

Minap a Müllerben jártam és a karácsonyi dekoráció részlegen láttam élethű, aprócska barna szarvast, akit tökéletesen el tudnék képzelni egy üvegbúra alatt az asztalunkon a nappaliban. Ez még nem is olyan direkt karácsonyi dekoráció, kicsit hajaz az ősz témára is. 

Forrás

Picit karácsony, de még bőven ősz. 

Forrás

A Müller- túra alkalmával már én is vettem egy sor izzót és nem tudtam eltenni, egy hatalmas karácsonyi feliratos üvegbe tettem és a nappali sarkában ontja a kellemes fényt. 

Forrás

Ez már karácsony a javából. 

Forrás

Valami hasonlót képzelek én is, de nem korallal, hanem természetes mohával és tereptárgyakkal. 

Forrás

Bolhapiacon is akadhatunk ilyen remek darabokra. 

Forrás

Ha nagyon rá vagyunk indulva a szarvas témára egy délután elkészíthetjük ezt a párnát. 

Forrás

Az enyém is hasonló lesz. Csak egy kicsit kevésbé édes. 

Forrás

Tetszenek az üvegek is. Ti próbáltatok már fenyőt gyökereztetni a lakásban, így üvegben? Szeretem amikor régi porcelánok vannak beültetve. Nekem egy nagy leveses tálba kerül idén is Amerylis. 

Nektek bejön a szarvas téma?